2011. május 5., csütörtök

A legsokszínűbb


Kamane Mitsukinak hívnak, de ez nem az igazi nevem. Sok becenevem van (pl.: Mitsuki, Emi és az összes alteregóm neve) mivel, nem szeretem, ha a teljes nevemen szólítanak. Elértem a kemény 16 éves kort, éppen ma, így a bika jegyében születtem, de sosem hittem túlzottan a horoszkópokban. Alkatra alacsony és vékony vagyok, vagyis „kicsi”. A hajam világosbarna, szőke melírcsíkokkal, a bőröm világos, a szemem zöldes barna és van egy feltűnő fekete keretes szemüvegem, amit nagyon szeretek, mert szerintem csinos és feldobja az egyszerű, szeplős arcomat. Ennyit a tényekről. Én kifejezetten elégedett vagyok a fizikai adottságaimmal, mivel kezdek beletörődni, hogy már nem sokat fogok nőni.
A külső már megvolt, most jöhet a belső. Általában komoly, de vidám embernek ismernek meg. Ha baráti társaságban látnak, akkor az első vélemény általában az, hogy beszédes, ha suliban, az, hogy „ez mindig tanul a szünetekben?” vagy „ez folyton rajzolgat órán?”. Mindegyik vélemény teljesen igaz. Első látásra inkább a beszédes és pörgős típus vagyok, aki könnyen teremt kapcsolatokat, de az igaz barátság kialakulásához számomra elég sok idő kell, ilyen szempontból zárkózott vagyok. Mint említettem, mindig pörgök vagy pattogok. Az osztálytársaim szinte kiakadtak, amikor egy hétig padlón voltam, azt hajtogatták, hogy beteg vagyok, vagy ellazulok. Egyik sem vall rám. Szinte sosem vagyok beteg, mármint annyira nem, hogy sok időre kifektessen, és lassítani sem szoktam, netán unatkozni. Mindig van mivel foglalkozni. Nem tudom az emberek, hogy képesek úgy igazán unatkozni. Szerintem az élet tele van kihívásokkal, elvárásokkal, feladatokkal, amiknek meg kell felelnünk. Az élet értelme a küzdés maga. Tele van kalandokkal, amit megoszthatunk másokkal is. Nem is tudom mi lenne velem barátok nélkül. Köszönöm.
A jelzőm („legsokszínűbb”) is mutatja, hogy nem vagyok egy kifejezetten átlagos esetleg normális személyiség. A kicsit kattant néha elég enyhe kifejezés az egyéni stílusomra nézve. Ez főleg az öltözködésben nyilvánul meg, amit nagyban korlátoz a józanész (ami nincs), mások véleménye (ami nem mindig érdekel) és persze az iskolai házirend (amit be kell tartani). Emellett matematika-fizika szakos vagyok – ezzel sajnos vagy nem sajnos – jár egy kis szimmetriamánia, szerintem logikus gondolkodás, amit mások sokszor nem értenek és kicsi kockaság is. Hobbik: szeretek rajzolni, olvasni és írni, néha futni is megyek vagy tornázok, megszállott fényképész vagyok, imádom a zenét és az animeokat (lásd Petra bemutatkozása), de egy jó filmre, főleg krimire, bármikor vevő vagyok, jöhetnek a nyomozós-gyilkolós sorozatok meg a musicalek is. Én nem vagyok akkora színház rajongó, mint a többiek, és színésznő sem szeretnék lenni. Egyszerűen csak szeretek egy-egy darabkát felfedni az egyéniségemből, megmutatni másoknak az alkotásaimat, akár rajz, fénykép vagy írás.
 A színjátszó kb. egy évvel ezelőtt került a képbe, amikor Petra barátnőm elhozott az egyik szakkörre, amire akkor csak egy egyszerű elfoglaltságként tekintettem. A csoport azonnal befogadott, minden furcsaságom ellenére. Azóta sokat változtam és szerintem ezt a csoportnak köszönhetem. Egyszerűen az életem részévé vált, nem csak szakkör maradt.
Jelenleg szerzője vagyok a színjátszó blogjának is, a címe: (link). Valamint, van egy fiókom egy közösségi oldalon, ami művészettel foglakozik: (link) és a facebookon is megtalálhattok.

Ui.: Remélem ezzel bepillantást nyerhettek az én világomba<3.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése